A „Legyen, ahogy akarod” típusú férfi, és buktatói

  • by

Bozsoki-Kovács M. Virág tanácsadó szakpszichológus tollából

Minden ember kicsit egocentrikus. Nyilván etikátlan ilyet mondani, de ez van 🙂 Én is magamnak akarok jót.

Jó, nem csak magamnak, a szűk/tágabb családomnak, a barátaimnak, a Földnek, az Emberiségnek. De azért csak benne vagyok mindig én magam abban a körben, akinek a jót akarom 😉

Ezért nagyon csábító, ha valaki kikéri a véleményem és nem nélkülem dönt. Ekkor az érzem, hogy figyel rám, fontos amit gondolok, és főleg van rá esély, hogy a dolgok úgy alakulhatnak, ahogy nekem jó. Ez pedig elégedettséggel tölt el. Az, aki meg sem kérdezi, mit szeretnék, lehet, hogy annyira magával van elfoglalva, hogy nem figyel az igényeimre. Az, aki meg sem kérdezi, mit szeretnék, lehet, hogy azt hiszi, hogy nélkülem is tudja, mi a jó nekem. Az, aki meg sem kérdezi, mit szeretnék, lehet, hogy nem akarja, hogy befolyásoljam a döntést…

Rossz érzés, ha úgy érzem, kihagynak a buliból. Így aztán ha olyan típusú férfival hoz össze minket a Sors, aki mindenbe kikéri a véleményünket, megbízik a döntésünkben, azt érezzük, a fellegekben járhatunk.

Halljuk, amit annyira szerettünk volna:

“Legyen úgy, ahogy szeretnéd!”

“Legyen úgy, ahogy neked jó.”

“Nekem mindegy.”

“Döntsd el Te, nekem jó.”

Ez az első néhány alkalommal nagyon kedves, és figyelmes, de ha rendszer lesz belőle, előbb-utóbb fárasztó.

Neked kell kitalálni a programokat. Neked kell eldönteni, mikor utaztok a mamáékhoz. Neked kell eldönteni, mikor ki viszi hova a gyereket. Neked kell eldönteni, hol és miként lakjatok. Neked kell.

Ő csak a lehetőséget adta meg a döntésre. De a lehetőséggel szépen jön a kötelesség.

Döntsd el Te! Én nem döntök. Gondold végig, és csináld úgy, hogy jó legyen. Én nem csinálom.

Ennek pedig egyenes következménye, hogy ha tiéd a döntés- amit annyira szerettél volna-, akkor tiéd a döntés felelőssége is. Ha valami balul üt ki, azt te akartad úgy. Te csináltad vagy éppen nem csináltad. Ő csak ment, amerre mondtad.

A “Legyen, ahogy akarod” típusú férfi azzal kecsegtet, hogy figyel rád, holott valószínűbb, hogy csak biztonsági játékos, aki nem arról lesz híres, hogy döntéseket hoz, a család élére áll és számíthatsz rá, ha erre szükséged van. Neki minél kevesebb a felelősség, annál jobb. Ő nem vállalja a döntés következményét. Az a típusú férfi, aki leginkább évinek száma alapján felnőtt…

Lehet így is élni, el lehet fogadni. Lehetsz az a nő, aki ragaszkodik az irányításhoz, és pont megfelel az a fajta férfi, aki engedi ezt. De ebben az esetben nem fair, ha az orra alá dörgölöd időnként, hogy miért nem teszel így vagy úgy, miért nem vagy férfi, miért nem döntesz te? Olyan nincs, hogy hol ő a nagy betűs Férfi, máskor meg beállítod a sorba, mert úgy kényelmesebb neked. Jegyezzük meg, hogy a “koronaékszerek” nem tépőzárasak, hogy akkor legyenek csak a helyükön, amikor épp úgy tartja kedvünk…

Dönthetsz úgy, hogy egyedül is felelősséget vállalsz, és elfogadod ezt a rendszert.

Dönthetsz úgy, hogy elég volt és közös felelősség vállalásnál kevesebbel nem éred be. Ekkor kell megkezdeni a megosztást.

Nem fog tetszeni elsőre.

Másodikra sem, mert a változás nehéz. Kis lépésekben érdemes kezdeni.

De ha belefáradtál az “döntsd el, Drágám!” helyzetekbe, akkor érdemes 🙂

Ha segítség kell a konkrét lépések kidolgozásához, keress bizalommal:

Bozsoki-Kovács M. Virág
tanácsadó szakpszichológus
life coach
70/2294935

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük